AHOGYAN A FÉRFI SZERET
Hányszor hallottad már és hitted el szomorúan vagy elszántsággal, hogy: "ha egy igazi férfi igazán szeret, akkor az mindent elkövet, hogy vele légy? Az a férfi keres, az időt szán rád, az tudtodra adja az érzéseit!"?
Elhitted, és mérted a saját kapcsolatodat ehhez:
ha férfi vagy, akkor számot vetettél magaddal, hogy ilyen vagy-e - gondolván, hogy ettől leszel "igazi férfi" -
ha nő vagy, akkor hozzámérted a szerelmedet ehhez a kinyílvánításhoz és ha így van, örültél, ha nem, akkor el is keseredtél: hogy téged ezek szerintem nem egy "igazi" férfi szeret, vagy a férfi "nem igazán" szeret.
Ugyanakkor van egy másik mondás is - biztosan ez sem ismeretlen, egy vicc örökítette meg - a székely bácsiról, akinek a felesége felrója, hogy sosem mondja neki, hogy "szeretlek". Az öreg meg csak kiveszi a pipáját a szájából, köp egy csuhegyeset és közli: "már mondtam 20 éve, majd szólok, ha változik...."
Látod, milyen hatással tudnak lenni rád a "hiedelmek", amiket biztos mintaként tálalnak mások? Látod, hogy milyen könnyen összeméred magad és a párod szeretetét és viselkedését mások meséjével, amit hibátlannak vélsz?
De vajon hol az igazság, és milyen a valóság? Hogyan szeret a férfi, ha szeret?
AHOGYAN A FÉRFI SZERET
Hányszor hallottad már és hitted el szomorúan vagy elszántsággal, hogy: "ha egy igazi férfi igazán szeret, akkor az mindent elkövet, hogy vele légy? Az a férfi keres, az időt szán rád, az tudtodra adja az érzéseit!"?
Elhitted, és mérted a saját kapcsolatodat ehhez:
ha férfi vagy, akkor számot vetettél magaddal, hogy ilyen vagy-e - gondolván, hogy ettől leszel "igazi férfi" -
ha nő vagy, akkor hozzámérted a szerelmedet ehhez a kinyílvánításhoz és ha így van, örültél, ha nem, akkor el is keseredtél: hogy téged ezek szerintem nem egy "igazi" férfi szeret, vagy a férfi "nem igazán" szeret.
Ugyanakkor van egy másik mondás is - biztosan ez sem ismeretlen, egy vicc örökítette meg - a székely bácsiról, akinek a felesége felrója, hogy sosem mondja neki, hogy "szeretlek". Az öreg meg csak kiveszi a pipáját a szájából, köp egy csuhegyeset és közli: "már mondtam 20 éve, majd szólok, ha változik...."
Látod, milyen hatással tudnak lenni rád a "hiedelmek", amiket biztos mintaként tálalnak mások? Látod, hogy milyen könnyen összeméred magad és a párod szeretetét és viselkedését mások meséjével, amit hibátlannak vélsz?
De vajon hol az igazság, és milyen a valóság? Hogyan szeret a férfi, ha szeret?
Olvass tovább, tarts velem, fejtsük meg együtt!
Nem szeretném a férfiakat kategorizálni és típusokba sorolni a szerint, hogyan is bánnak a nőkkel, de valami mégis van abban, hogy ilyen-olyan elveik és megnyilvánulásaik szerint mégis csak lehetne rájuk általánosságokat megfogalmazni. Mi azonban szeretjük mindegyik "típust", mert minden férfi értékes, és mind úgy szeret épp, amilyen a saját egyénisége.
1. Ahogyan a nő erősödik....
Azzal, hogy a nők egyre bátrabbak, egyre ügyesebbek, egyre gyakorlatiasabbak, és egyre többen is vannak, és veszik át a kezdeményezői szerepet, a férfiak lassan háttérbe is szorulnak.
A férfiak egy kicsit mindig - már csak evolúciósan is - függnek a női nemtől, így nagyon látványosan elkezdték visszatükrözni a nők erősödését.
Egy részük ettől még keményebbé válik: maradni akar annál az elképzelésénél, hogy "márpedig a nadrágot ő viseli", egy másik részük pedig úgy gondolja: "teret adok a nőknek, és együttműködöm velük, egyenrangú partnernek tekintem őket, de ezzel azt is vállalom, hogy nem nekem kell mindenben az utat törnöm a kapcsolatban..."
Egy kis kitérő, mert úgy hiszem, megakadhatott a szemed azon, hogy a férfi függ a női nemtől. Sokan hiszik, hogy ez fordítva igaz. :) Nos, igen is, nem is. így is és úgy is :)
A nő érzelmileg szeret függeni a férfitől. Szereti - ősi, eredendő energetikájában hordozva - hogy a férfi teremt, alkot, létrehoz dolgokat, kreál, ötletel és megvalósít, ő pedig ezeket befogadva, mindezt gondozhatja, ápolhatja, szeretheti, nevelgetheti és egyben érzelmeivel, szeretetével betölti közös életüket.
Van azonban a dolognak egy másik nézőpontja, melyben a férfi sem tud a nő nélkül létezni: a férfit is nő szülte, nő nevelte fel. A férfi is a nőn keresztül tudja élete gyümölcseit létrehozni, önmagát örökíteni. A férfinek kell a nő szeretete és elfogadása ahhoz, hogy teremteni, alkotni, létrehozni, LÉTEZNI tudjon. A férfi tulajdonképpen képtelen a nő nélkül élni, boldogulni - megszületni is!
Így vannak ők egymásnak csodás harmóniában, csodás egységben, ha jól működnek, ki-ki a szerepei szerint a kapcsolódásban.)
Ha a férfiak a nők erősödését többnyire kétféleképpen tükrözik, akkor hozzáállásuk sem lehet általános egyféle a kedvesükhöz a párkapcsolatban.
Az gond, ha a nő e két minőséget össze akarja mosni, és elvárja a férfitől, hogy egyszerre képviselje mind a kettőt. Sok nő szeretné, ha párja gyakran kifejezné, hogy szereti, dicsérné, udvarolna, romantikus programokat teremtene, miközben egy másik oldaláról ő a határozott, sportos, erős, kemény, magabiztosan dönteni képes tesztoszteron-bomba. Lássuk be, e kettősségre a férfiak aligha képesek, hiszen ezek nagyon távolálló elvárások.
A nők persze mondhatják, hogy nekik is egyszerre kell többféle minőségnek megfelelniük: határozott nőnek lenni a munkában, és gyendédnek a kapcsolatban, miközben ott a sok házimunka, gyereknevelés... stb. Igen, mondhatják, de a történelem és teremtés során is a nő volt az elfogadó minőség, és így beléjük kódolva lett a könnyebb alkalmazkodás, a párhuzamos terhelés elviselése is. A nő képes ezt teljesíteni, a férfi viszont, ahogyan mondani szokták, "egyszerű, mint a faék" - hogyan is tudna ilyen gyorsan változni a nők igényeivel. Ne várjuk hát el!
