A szeretkezés evolúciós és történelmi szempontból elsődlegesen a fajfenntartást szolgálta, de az embereknél ennél sokkal összetettebb funkciót tölt be. A feszültségoldás, az örömszerzés, a kommunikáció, az önértékelés és a jóllét fokozása egyaránt célja a szexualitásnak. Legfontosabb szerepe azonban a kötődés megélése, amely az emberi lélek számára elemi szükségletet jelent. Az anya és csecsemője közötti mély kötődés nélkül nincs egészséges személyiségfejlődés, szeretkezés nélkül pedig nehezen képzelhető el egészséges lélek és párkapcsolat.
Természetesen nem csupán a szex megléte a szükséges faktor, hanem annak minősége, örömteli volta is fontos mutatója egy párkapcsolat működésének. Jogos tehát az igény, hogy megértsük a szex működését: milyen szakaszok, hatások befolyásolják annak minőségét. Ez a küldetése a szexuális orvoslás tudományának, de erős igénye minden, a boldog párkapcsolatra törekvő embernek is.
A szexuális aktust több évtizede próbálják különböző modellekkel ábrázolni. Az utóbbi években a kutatások csak még jobban megerősítették azt a tényt, ami tulajdonképpen eddig is nyilvánvaló volt: nem vagyunk egyformák, a férfiak és a nők másképpen működnek.
A legszemléletesebb modell az úgynevezett „kettős hatás”-modell, amely szerint az emberek valamennyi cselekvését az agy két szisztémájának, az aktiváló és a gátló rendszernek az együtthatása határozza meg. Ez a szexre is igaz: a hatások eredője ebben is változik élethelyzet, életszakasz, kor és nem szerint. Általánosságban elmondható, hogy míg a férfiaknál az aktiváló, a nőknél a gátló rendszer működése a meghatározó. Vagyis, leegyszerűsítve, a nő spontán nem akarja a szexet, csak, ha adottak az érzelmileg stabil, biztonságos párkapcsolat és az intimitás feltételei. A férfiaknál ezzel szemben csak azért létezik gátló rendszer, hogy a szex ne tartson örökké. Igaz, hogy a kultúra erősen befolyásolja ezt az alaphelyzetet, így az emancipált, karriercentrikus nők kevésbé különböznek a férfiaktól.
A szexuális gondolatok beindulásához általában ingerre van szükség, amely aktiválja a vágyat. A férfiaknál, főleg fiatal korban, spontán is jelentkeznek szexuális gondolatok – naponta akár többször is. De bármennyire meglepő, a kutatások szerint még az 50 éves férfiaknak is több mint 90%-a, a 70 évnél idősebbeknek pedig 70%-a hetente többször gondol a szexre. A nőknél a spontán szexuális gondolatok általában csak egy új kapcsolat esetén, és annak is inkább az első időszakában jellemzők. (Ezért is fogalmazódik meg az a vád, hogy a nők a szexet a férfiak manipulálására használják.)
A nők a szexben inkább reaktívak, azaz megfelelő hatás kell a szexuális vágy beindításához. A nőknél ez a gyengédség, az intimitás és a férfi szenvedélye – vagyis a nő arra vágyik, hogy vágyjanak rá. A férfiaknál a vágy jellemzően vizuális ingerre ébred fel: a csinos, vonzó külsejű nő beindítja a megszerzési, birtoklási vágyat.
A motiváció is eltérő a két nemnél: a férfi örömet, hatalmat, élményt és behatolást akar, a nő pedig szeretetet, figyelmet szeretne, és a szeretkezés által a kapcsolat megerősödését reméli.
Az aktus dinamikája alapvetően négy lépésből épül fel: izgalmi fázis, plateau (magas izgalmi szint), orgazmus és ellazulás. Ez az úgynevezett lineáris modell elegendően leírja a férfiak szexuális aktusát. A nők jelentős részénél azonban szexuális izgalom önmagától nem, csak válaszreakcióként alakul ki. Az nőknél az aktus lépései oda- és visszahatnak egymásra, így leginkább egy körkörös modellt formálnak, ahol bármely szakasz zavara képes blokkolni a teljes folyamatot.
Normál esetben a szexuális izgalom fokozatosan emelkedik, elér egy tartósan magas szintet (plateau), majd orgazmussal oldódik. Ezt követi az ellazulás, a szükséges pihenés és regenerálódás, amely néhány perctől akár 12 órás időtartamig terjedhet.
A nők egy része nem igényel szünetet, halmozott orgazmusra is képes.Az aktus hossza a behatolás és az elélvezés között férfiaknál 6-8 perc között van a világátlag szerint. Felmerülhet a kérdés: ezek szerint a nőnek is ennyi idő jut? Tudjuk, hogy a szakaszok időbeli eloszlása különböző a két nemnél. A férfiaknál az izgalom gyorsan (1-2 percen belül) emelkedik, ezt követi a plateau, és viszonylag gyorsan az orgazmus. Ha a férfinél 20 percnél hosszabb idő szükséges az orgazmushoz, akkor már nehezített orgazmusról beszélünk. A nők izgalmi görbéje időben elnyújtottabb: mind a plateau, mind az orgazmus eléréséhez több időre van szükség
A női orgazmus nem egyszerű reflex. A női erogén izgalmi pontok sokfélék, a legismertebbek a hüvely és a csikló – ez utóbbi a legjobban beidegzett és így a legérzékenyebb. Mégis, a legfőbb erogén szerv az agy. A nők kb. 20%-a szenved orgazmuszavarban, ugyanakkor a nők egy része képes csupán fantáziálás révén (pl. álomban) orgazmust elérni. Az önismeret, a saját élmény, az érettebb személyiség az orgazmuskészség szempontjából meghatározó tényezők.
Vizsgálatok azt igazolták, hogy a nők általánosságban legalább 5 perc körüli időt igényelnek arra, hogy „felhúzott” állapotba kerüljenek. Az eddig elmondottakat végiggondolva, a férfi addigra már be is fejezi a „történetet”. Nem is szólva a férfiak leggyakoribb szexuális panaszáról, a korai magömlésről, amely legalább életük egy szakaszában közel 1/3-ukat érinti. Ilyenkor az elélvezés 1,5 vagy 1 percen belül történik meg. A probléma felmerülésekor sok esetben biológiai adottság áll, ami minden kapcsolatnál és minden együttlétnél hasonló „eredményt” ad.
Napjainkban nyilvánvaló az a jelenség, hogy a férfiak orgazmusélményét erősen meghatározza a partnerük öröme is. Mintegy tükörként használva az orgazmus jeleit mutató női arcot, a férfi igazán így éli át a testi szerelem boldogságát. Az igazi csúcs pedig, amikor a beteljesülés egyszerre következik be – ez egy igen gyakran megfogalmazott vágy a párok részéről.
